Kormányzati átadás-átvétel előtti utolsó HÉF ülés lezajlott (2026.04.30.)

A tervezett időpontban lezajlott az első negyedévi HÉF ülés. A tárgyalt napirenden többek között szerepelt:

– „a katonák új munkaszervezési, szolgálat teljesítési idő és szolgálat mentességi rendszerének tapasztalatai”

– „a szolgálat teljesítés jellegére vonatkozó besorolás műveleti és adminisztratív történő átállás hatásai, tapasztalatai”

– „a missziós szolgálatot teljesítők helyzetének vizsgálata”

– „a honvéd egészségügy helyzete”

napirendi pontok.

A honvédelmi tárca részéről Német Papp Eszter humánpolitikai főosztályvezető vett részt az egyeztetésen, míg szervezetünket Dr. Bazsik István elnök képviselte. A fórum kifejezetten nyílt és őszinte megbeszélésnek adott teret, ahol a felek kifejtették  álláspontjukat egyes kérdésekben.

A katonák munkaszervezési és szolgálat mentességi helyzetével kapcsolatban a HVK Személyügyi Csoportfőnökség tájékoztatóját követően a HÉSZ elnök szólt hozzá a napirendi ponthoz. Kiemelte, hogy a szolgálatmentesség és a szolgálati idő esetében EU irányelvek előírásait is szükséges betartani, amelyek terén jelenleg a szabályozás álláspontunk szerint nem teljes mértékben felel meg a követelményeknek. A munkaidő fogalmát egyértelműen szabályozza a vonatkozó irányelv és ez alapján megnevezésétől függetlenül, a civil munkakörökben végzett tevékenységgel azonos feladatok ellátása esetén a munkaidőt értelmezni, használni kell és ahhoz kapcsolódóan a túlóra fogalma – legyen az bármilyen névvel is illetve – és elszámolása szükséges. Ugyanakkor a HÉSZ a korábbi szabályozási rendszer anomáliáit ismerve és elismerve, illetve a túlóra pótlék nem feltétlenül céljainak megfelelő alkalmazása miatt, a jelenlegi szabályozás egyes elemeit indokoltnak tartja. A munkaidő és a szabadság honvédségben használt egyedi fogalmi meghatározása pedig másodlagos abban az esetben, ha azt a megfelelő jogszabályi feltételek mentén alkalmazza a munkáltató. A szolgálat mentességgel kapcsolatban, a parancsnoki jogkörben kiadott szolgálat mentességek jó gyakorlatát elismerve, és a katonák véleményét figyelembe véve javasolta a HÉSZ, hogy a szolgálat mentességi rendszer átgondolása történjék meg, és a pótszabadságolás egyes elemeit visszavezetve, felülről sapkás szolgálat mentességi keret kerüljön megállapításra. Ennek lényege, hogy az extrém és valóban kezelhetetlen 60 vagy annál több napos szabadság keretek ne legyenek, azonban a szolgálatmentesség maximális elérhető kerete legyen 40 nap.

A műveleti és adminisztratív besorolás vonatkozásában szintén a személyügyi csoportfőnökség jelenlévő képviselője tartott előadást. Ezt követően a HÉSZ elnöke világított rá, hogy egy valós és akut problémára adott válasz az állomány ilyen jellegű szétválasztása, amelynek fő szempontja az, hogy a folyamatos és aktív katonai tevékenység végrehajtását egyes állományban lévő katonák más-más okok miatt, de nem tudják ellátni. E téren kiemelkedő probléma a külszolgálat vállalása. Erre a kérdésre a két kategória kialakítása valóban adekvát választ adhat. Ugyanakkor ismételten rá kellett világítani arra, hogy a rendszer a sávos bérezéssel együtt akkor lehetne teljes értékű, ha a bérek és járulékok költségvetési keretét a bevezetés pillanatában legalább 20 %-al megemelik, illetve a parancsnoki bérkeret gazdálkodási jogkört teljes körűen megadják. Emellett szükséges lenne a modern humánerőforrás menedzsment gyakorlati készséget és az elméleti tudást a bérkeret gazdálkodásban érintett személyek részére biztosítani. végül, de nem utolsó sorban pedig a szabályozás pontosítása is fontos lenne, mert a két kategória közti határok egyre kevésbé érzékelhetőek a gyakorlatban. Mindezek mellett a harcoló és adminisztratív besorolás rendszere nem elvetendő, ám további jelentős finomítása szükséges.

Az első két napirendi pont kapcsán a HÉSZ elnök arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy az immár rendszeresnek tekinthető újabb saját felmérés idén is zajlik, amelyet teljességgel önállóan, a munkáltatótól segítséget és támogatást nem kérve hajt végre. A felmérés iránti érdeklődés a korábbi évek tapasztalatai alapján várható értéket többszörösen meghaladta, és már háromezret meghaladó kitöltött űrlap áll rendelkezésre.

A missziós szolgálat vonatkozásában elhangzottakat követően szóba került, hogy a deviza ellátmány a hosszú évekkel ezelőtti motiváló hatását már nem váltja ki, mivel régebben akár egy ingatlan vásárlás jelentős alapját is képezhette a juttatás,  jelenleg viszont ennek töredékét jelenti, de a juttatás nemzetközi viszonylatban is csekélynek mondható. A témakör kapcsán a HÉSZ kiemelte, hogy a vonatkozó tényszerű megállapítások mellett, jelentősen javítaná a hangulatot már az is, ha a SZÉP kártya havi feltöltését nem vonnák meg a külszolgálat alatt, hiszen az itthon maradó család ezt el tudja költeni, illetve már régen nem élelmezési ellátást kompenzációként jár a SZÉP kártya, hanem egy vendéglátás juttatás amelyet üdülésre pihenésre költhet a katona, természetesen az éttermi ételfogyasztás mellett így ez a korlátozás okafogyott. Hasonlóképpen nem pénzügyi kérdés, de morál javító hatású lenne, ha az SOP szabadságokat a katonáknak nem vonnák le az amúgy is jelentősen lecsökkentett szolgálatmentességi keretéből.

A honvéd egészségügy helyzetével kapcsolatos tájékoztató során az MH EK szakértője tartalmas és figyelemfelkeltő előadást tartott az egészségmegőrző és mentálhigiénés programokról, ahol kiemelte hogy a katona mentális jólléte kiemelkedő fontosságú ez alkalmazhatósága szempontjából. Ennek számos eleme közül a munka és család egyensúlya, a stressz kezelési gyakorlatok, és sok más elem elhangzott. A már bevezetett és a tervezett lépések kifejezetten előre mutatóak. A honvéd egészségügy helyzetének kevésbé sikeres elemeiről ismételten szót kellett ejtenie a HÉSZ-nek. Ennek keretében szóba került, hogy a volt Honvédkórház (jelenleg ÉPC) a hivatásos katonák esetében kisebb-nagyobb hiányosságokkal, de a honvéd ellátási kötelezettségét még teljesíti, ám a nyugállományúak esetében ezt a kötelezettségét jelentős mértékben nem teljesíti kapacitás hiányra való hivatkozással. A felvetett helyzet kapcsán felmerült, hogy a honvéd egészségügy kórházi és szakrendelői ellátását hogyan lehet stabilan fenntartani, és ahhoz hogy ez a rendszer működőképes legyen a kormányzat hatáskörébe tartozó további döntések szükségesek. A csapatorvosi rendszerrel kapcsolatban elhangzott, hogy létszámhiánnyal küszködik a hálózat, ugyanakkor érdekképviseleti kritikaként fogalmazódott meg, hogy a csapatorvosi ellátás során a beteg-orvos kapcsolat prioritása egyes esetekben háttérbe szorul a katonai rendfokozati hierarchia mögött. Ennek komoly következménye, hogy a páciensként megjelenő katonák alapvető jogai sérülnek, hisz az egészséghez való jog mint az önrendelkezési jog szubszidiáris eleme korlátozás nélkül megilleti a katonát. Abban az esetben viszont, ha a kezelőorvos elmulaszt tájékoztatást adni egyes kezelések kockázatáról és mellékhatásról, illetve a kezelés során nem egyeztet a pácienssel, hanem parancs jellegű utasítást ad a kezelés végrehajtására, durván sérülnek a betegjogok. Ez a gyakorlat az utóbbi időben sajnálatos módon egyre gyakoribb panaszokhoz vezet, ennek megfelelően a rendszer felülvizsgálata és az anomáliák megszüntetése elkerülhetetlen.

A következő HÉF ülés időpontja később kerül kijelölésre.