Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely több jelentős kérdés mellett nyolc évben maximálja a miniszterelnöki megbízatás időtartamát, valamint több, az államszervezet működését érintő rendelkezést is módosít.

A változtatások azt mutatják, hogy megkezdődött egy olyan alkotmányos korrekciós folyamat, amelynek jelentőségét nem lehet alábecsülni. Ugyanakkor fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek során kialakult jogi és intézményi környezet számos további területen is felülvizsgálatra szorulhat.

Különösen igaz ez a honvédelem és a hivatásos állomány helyzetét érintő szabályozásra. Számos olyan rendelkezés található a jogrendszerben, amelyek a katonák érdekképviseleti lehetőségeit, a szociális párbeszéd intézményeit, valamint az érdekegyeztetés működését érintik. Ezeknek a szabályoknak az áttekintése és szükség szerinti korszerűsítése hozzájárulhatna a honvédelmi rendszer stabilitásának, kiszámíthatóságának és társadalmi támogatottságának erősítéséhez.

Az elmúlt időszakban a katonákat érintő alapjogi korlátozások köre folyamatosan bővült. Miközben a katonai szolgálat sajátosságai indokolhatnak bizonyos, az alkotmányos renddel összhangban álló korlátozásokat, fontosnak tartjuk annak felülvizsgálatát, hogy valamennyi jelenlegi szabályozás megfelel-e a szükségesség és arányosság követelményének. Ugyancsak indokolt lehet azon rendelkezések áttekintése és megszüntetése, amelyek esetében felmerülhet, hogy túlterjeszkednek az alapjogok alkotmányosan igazolható korlátozásának keretein.

Meggyőződésünk, hogy Magyarország demokratikus fejlődése és európai elkötelezettsége szempontjából egyaránt fontos a szociális párbeszéd intézményeinek megerősítése. Az érdekképviseleti szervezetek nem ellenfelei, hanem partnerei lehetnek a mindenkori kormányzatnak abban, hogy a szakmai tapasztalatok és a munkavállalói szempontok is megjelenjenek a döntéshozatal során.

Kiemelten fontosnak tartjuk továbbá, hogy a honvédelmi és foglalkoztatási szabályozás teljes körű összhangban álljon az Európai Unió vonatkozó irányelveivel és az európai jogfejlődés eredményeivel. Különösen igaz ez a munkaidőre, a pihenőidőre, a munkavállalói jogok védelmére, az érdekképviseleti jogok gyakorlására és a tisztességes foglalkoztatási feltételek biztosítására vonatkozó uniós normák esetében. Az uniós joganyag maradéktalan érvényesülése nem csupán jogi kötelezettség, hanem a magyar katonák jogbiztonságának és szolgálati kiszámíthatóságának is fontos garanciája.

A Honvéd Érdekképviseleti Szervezet ezért abban bízik, hogy az alkotmányos és jogszabályi felülvizsgálatok következő szakaszában lehetőség nyílik a honvédelem területét érintő kérdések érdemi áttekintésére is. Fontosnak tartjuk, hogy megvizsgálásra kerüljenek azok a korlátozások, amelyek az elmúlt években az érdekképviseleti jogok és a munkavállalói jogosultságok területén jelentek meg, valamint hogy helyreálljanak azok a garanciák, amelyek biztosítják a katonák törvényes érdekeinek hatékony képviseletét.

Bízunk benne, hogy az Alaptörvény mostani módosítása egy szélesebb körű, szakmai alapokon nyugvó alkotmányos és jogi felülvizsgálat első lépése lehet, amelynek során a társadalmi párbeszéd, az érdekegyeztetés, a jogállamiság és a partnerség szerepe tovább erősödik Magyarországon.

A Honvéd Érdekképviseleti Szervezet kész arra, hogy ebben a munkában konstruktív partnerként vegyen részt, szakmai tapasztalataival és javaslataival segítve a közös gondolkodást és a korszerű, európai normáknak megfelelő honvédelmi szabályozás kialakítását.